2012. augusztus 20., hétfő

Gyümölcssaláta és zöldparadicsom lekvár

Elsőre bizony nagyon meghökkentőnek hangzik, de ez a recept egy olyan séf könyvéből van, amiben eddig még sohasem csalódtam, gondoltam egy próbát megér. De még mennyire hogy megéri, mert nagyon finom, a gyümölcssalátán pedig különösen nagyon finom. Próbáljátok ki nyugodtan. Nekem ugyan nem volt itthon csillagánizs, így fahéjjal pótoltam. A fűszerek ízei háttérben maradnak, csak egy pikáns különleges lekvárt kapunk, ami bármelyik szezonális gyümölcsből készült salátát magasabb dimenzióba emel. 




Hozzávalók a lekvárhoz:
75 dkg zöld paradicsom apróra felkockázva, 15 dkg fehér kristálycukor, fél citrom leve, 1,5 dl víz, 2 szem csillagánizs vagy fél rúd fahéj, 2 szem szegfűszeg.

A cukrot a vízzel és a fűszerekkel összekeverve felforraljuk és gyöngyözve a felére beforraljuk. Ekkor hozzáadjuk a sziruphoz az apróra felkockázott zöld paradicsomot és a fél citrom levét. (A paradicsomok héját nem kell eltávolítani, nem lesz a lekvárban összepöndörödött héj.)
Ebben a szirupban alacsony hőfokon főzzük a paradicsomokat addig, amíg lekvárszerű nem lesz. Ez kb. 1 óra. Először a paradicsom levet enged, de a gyöngyözve főzéstől szépen besűrűsödik. Ekkor kivesszük belőle a fűszereket. Ha kihűlt azonnal fogyasztható, ha el szeretnénk tenni télire, akkor forrón üvegekbe merve, fejtetőre állítva, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. (Ebből a mennyiségből 2 db 2 dl-es üveg lett)

Hozzávalók a gyümölcssalátához: bármilyen idénygyümölcs apró kockára vágva, az öntethez: 1 narancs leve, fél rúd vanília kikapart magjai, 8 db friss mentalevél vékony csíkokra vágva

 Segal Viktor: Színek és Ízek c. könyvéből





2012. szeptemberi befőzés, csillagánizzsal az igazi.

2012. augusztus 5., vasárnap

Mézes gyömbéres céklachutney

Ritkán készítek chutney-t. Vagy csatnit? Egészen fantasztikusakat is kóstoltam már, de volt ami egyáltalán nem sikerült. (Az egy rebarbarából készült volt, de szerintem ott a kardamom volt ludas)
Ez a cékla chutney viszont fejedelmi lett, köszönhetően a remek fűszerezésnek és az itt-ott felbukkanó gyömbér daraboknak, amitől igazán pikáns lett. Remekül megy vörös sült húsokhoz, mondjuk egy kacsához, de leginkább sült kacsmájhoz, finom foszlós kaláccsal. Zsenge céklából a legfinomabb.
Mostanában gyakran jövök befőzős poszttal, ennek az az egyszerű oka, hogy  most leginkább ez foglalkoztat. A nyár ízeit üvegbe zárni. Ez a recept egy cetliről került elő, a kipróbálandó receptek közé raktam el elég régen. Az eredeti leírás chilit is tartalmaz, de azt kihagytam belőle, mert az a nem szeretem kategória, de aki szereti, az nyugodtan tegyen bele, viszont anélkül is nagyon finom.



Hozzávalók:
3-4 db közepes méretű cékla (kb. 70 dkg), 3-4 db salotta hagyma vagy 1 db kisebb vöröshagyma (kb. 6-7  dkg), 1 kisebb darab gyömbér (diónyi), 1-2 evőkanál méz, fél kávéskanál őrölt koriander, ugyanennyi őrölt római kömény, só és frissen őrölt bors ízlés szerint,  olívaolaj.

Elkészítés: 
A céklákat 170 fokos sütőben, sóágyon megsütjük. Kb 2 óra a céklák nagyságától függően. Hagyjuk kihűlni, meghámozzuk, apró kockára vágjuk vagy lereszeljük a nagylyukú reszelőn. Olívaolajon megpároljuk a hagymát és a reszelt vagy szeletelt gyömbért, hozzákeverjük a céklát és a fűszereket. Sóval, borssal és mézzel ízesítjük. Alaposan összemelegítjük, forrón üvegekbe töltjük és száraz dunsztban lefordított tetejükkel hagyjuk kihűlni.
Nekem egy kis vízzel pótolnom kellett, amikor pároltam össze, mert különben nagyon levegős lett volna az üvegben. Néhány nap alatt már nagyon jól összeérnek az ízek, de frissen is finom, ha nem bírnánk vele várni, hogy megkóstoljuk/elfogyasszuk.